Kockázatok kezelése a megújult minőség- és környezetirányítási szabványok segítségével

A minőségirányításra vonatkozó ISO 9001, és a környezetirányítási rendszerek tekintetében irányadó ISO 14001 szabvány közelmúltban végbement rendes felülvizsgálatának egyik fő célkitűzése volt, hogy a szabványok egységesebbé váljanak a kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése tekintetében. Miközben a környezetirányítási rendszerek követelményeit tartalmazó szabvány már korábban is erőteljesen koncentrált a környezeti tényezőkkel kapcsolatos kockázatok megfelelő szintű kezelésére, addig a minőségirányítási területén egy ki nem mondott, de régóta a minőségügyi gondolkodás részét képező elképzelés került szabályozásra a megújult szabvány keretében.

A kockázatok az irányítási rendszereket alkalmazó szervezetek döntéseinek kiemelt fontosságú tárgykörévé válhatnak az elkövetkező évtizedekben – a globális szinten is jól mérhető változások gyorsulása, mértékük növekedése megköveteli a szervezetektől, hogy figyelmet fordítsanak a szervezetet körülvevő és a szervezeten belüli környezetre és adottságokra, s ezen belül a működésük kapcsán felmerülő kockázatokra és ezek hatásaira.

A megújuló ISO 9001:2015 nemzetközi minőségirányítási szabvány alapelvei közé emelte a kockázatalapú gondolkodást, melynek így át kell hatnia az alkalmazó szervezet minden folyamatát, a működés minden részelemét annak céljából, hogy a szervezet termék-előállítási, szolgáltatás nyújtási folyamatai még biztonságosabban elláthatóvá, hatékonnyá és eredményessé váljanak.

A szabvány nem ad biztos iránymutatást a kockázatok kezelésének módszerére vonatkozóan, azonban előírja a szervezetek számára, hogy azonosítsák a szervezet működésével kapcsolatban felmerült kockázati tényezőket, értékeljék ezek hatásait a szervezetre, s annak termékeire, szolgáltatásaira, és ezek alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kockázatok a kívánt, még vállalható szint alá csökkenjenek a kockázati tényezők tekintetében.

A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a kockázatok értékelése és kezelése során egy másik szabvány, az ISO 31000:2009 követelményeit veszik figyelembe, de kialakíthatnak egy teljesen saját rendszert is a kockázatok kezelésére.

A megújuló ISO 14001:2015 nemzetközi szabvány tekintetében már közel sem akkora változásokat hoz a kockázatalapú gondolkodás alapelve, mint minőségirányítással kapcsolatos szabvány tekintetében: a környezetirányítási rendszerek követelményeit tartalmazó szabvány korábbi verzióban is már ezt a megközelítést alkalmazta, amely lehetővé tette és elősegítette a szervezet működéséből adódó környezeti tényezők proaktív szemléletű kezelését, a környezeti teljesítmény javítását.

Az irányítási rendszereket alkalmazó szervezetek számára igazán az integrált irányítási rendszerek kapcsán válnak érzékelhetővé a kockázattal kapcsolatos megközelítés változásai. A kockázatok szempontjából külön utakat járó minőség- és környezetirányítási – de idesorolhatjuk a munkahelyi egészség és biztonság, az információbiztonsági vagy az élelmiszerbiztonsági – szabványok követelményei, és az ezek alapján kialakított irányítási rendszerek a megújuló változatok segítségével még inkább közelíthetőek egymáshoz, s segítséget nyújthatnak a szervezetek adottságait figyelembevevő, de hatékony működés és döntéshozatal kialakításában.

Ha kérdése merült fel, keresse bizalommal kollégáinkat elérhetőségeiken!

up